Hévízi legendák
Ha Hévíz, a csodás fürdő jut először eszünkbe. De ne higgyük, hogy ezt a város csupán a meleg vízű tó teszi izgalmassá. Persze a termálfürdő viszi a prímet a látnivalók listáján, azonban ennél sokkal több izgalmas legenda is kötődik a településhez, melyek hol megborzongatnak, hol elandalítanak!
Flavius forrása
A Hévízi gyógyító forrás keletkezése egészen a római korig nyúlik vissza. Flavius Theodosius I. Valentinianus császár nagy hadvezére volt. Bölcs stratéga, kemény katona, akiért rajongtak légiói, s a világ végére is követték volna. De bánatára gyermeke, a kis Flavius, ki nevét és éles eszét is örökölte tőle, sosem lehet katona: gyermekbénulásban szenvedett. Egy napi csodálatos hírrel tért haza a hadvezér: a messze Pannóniában van egy mocsár, ami sok beteg életét megváltoztatta már. A család útra is kelt, de hiába áztatták az iszapban a gyermek vézna kis testét, hiába áldozott minden nap apja Apolló oltárán, hiába könyörgött anyja a többi istenhez, nem történt változás.
A gyermek dajkája azonban nem hitt a római istenekben. Ő már tudta, hogy egy igaz Isten van csak, ki egyetlen fiát küldte el, hogy megváltsa a világot, s minden bátorságát összeszedve, megvallotta ezt gazdáinak. A dajka legnagyobb meglepetésére Flavius egyáltalán nem bánta ezt. Ő is hallott már ezt-azt az új galileai istenről, és szeretett kisfiáért bármit megtett volna. Így aztán együtt imádkoztak Krisztus Urunk édesanyjához, s láss csodát! Másnap a mocsár közepén melegvizű forrás fakadt. A forrás lassan tóvá duzzadt, s onnantól a kis Flavius ebben a tóban fürdött. Hamarosan pedig megtörtént a várva várt csoda! A kisfiú napról napra jobban mozgatta a lábát, háta kiegyenesedett.
A kis Flavius teljesen felgyógyult, s csakhamar atyja nyomdokaiba lépett. 379-ben Flavius Theodosius Augustus néven a Római Birodalom császárává koronázták, egy évvel később pedig államvallássá tette a kereszténységet.
Dubius és Dubia
A római korból egy másik csodás történet is fennmaradt, mely egy idő házaspárról, Dubiusról és Dubiáról szól. Az öreg írnok, Dubius életét egyre jobban megkeserítette házsártos felesége állandó zsörtölődése, mely sokszor igazságtalanul, egész apróségokért zúdult a fejére. Az idős tisztviselő nem értette, miért viselkedik így felesége, hiszen mikor elvette bűbájos, szelíd természetű szépséges leány volt. Kocsmai panaszkodásai során egyszer azt tanácsolták neki, vigye el a közeli forrásból fakadó mocsaras vízbe megfürdeni, mert a tó vizétől a betegek meggyógyulnak, s egészen megfiatalodnak. Dubius nagy nehezen meggyőzte feleségét, aki megmártózott a tóban, s ha nem is szökellve, de kiegyenesedett háttal, fiatalabban pattant ki a vízből. Onnantól kezdve pedig újra békében teltek az öreg házaspár napjai…
Pethő Klára legendája, avagy a tó tündére
A fürdőt egy török kori gyönyörű, szenvedélyes mese évszázadokon átívelő varázsa leng körbe: egyszer volt, hol nem volt…
… volt egyszer Tátika kapitányának, Pethő Gábornak egy csodaszép lánya, akit Pethő Klárának hívtak. A gyönyörű lány azonban egyszer csak megbetegedett, s többé nem bírta mozgatni lábait. A búsuló várúr titokban tartotta leánya betegségét, senkinek nem mondta el, hogy miért nem jelenik meg az aranyhajú szépség többé a kezére pályázó úrfiak előtt, csupán legjobb barátjának fiát, Rezi Sándort avatta be. Az ifjú már sok éve szerelmes volt a várúr leányába, s most megragadta a kínálkozó alkalmat, hogy megkérje Klára kezét. Mint kiderült, a lány is régóta álmodozott már a fiúról, így boldogságuk majdnem beteljesedhetett. Ettől fogva Rezi Sándor mindennapos vendég volt Tátika várában, s közben folyamatosan töprengett azon, hogyan tudná meggyógyítani szíve szerelmét. Egy lovaglása alkalmával találkozott egy vén cigányasszonnyal, akitől megtudta, hogy a közelben fekvő nagy tóban minden nyavalya meggyógyul. Az ifjú a cigányasszony vezetésével felkereste a kénes szagú vizet, mely felett áthatolhatatlan köd terpeszkedett, majd rögtön Tátika várába vágtatott. Másnap reggel elvitték Klárát a Hévízi-tóhoz, aki négy hét múlva annyira jól lett, hogy a maga lábán ment föl a vár második emeletére. A menyegzőnek így már semmi nem állhatott útjába, s Rezi Sándor végre boldogan vihette feleségét Csobánc várába. S boldogan éltek, míg meg nem haltak…
A történetet sokszor a tündérekhez is kötik: egy mese szerint ugyanis minden gyógyító természeti csoda mögött egy-egy tündér áll. Ha a Földön szeretet lakozik, akkor a tündérek egy-egy titkos átjárón át a felszínre jönnek, s a tó felett táncot járnak, melyet csak azok az emberek láthatnak, akiknek szeretet él a szívében: így gyógyulhatott meg Pethő Klára is.
A kerubok
A tófürdő bejáratát két kerub őrzi, melyek a Festetics-család megbízásából a Zsolnay család manufaktúrájában készültek. A sas szárnyú és félig oroszlántestű mitologikus sárkány Hévíz város hivatalos címerében is megtalálható. A kerubok az ókori sémi népek mitológiájában az isteneket szolgálták: hűségesen álltak a kapuk előtt, s távol tartották a gonosz szellemeket. A legenda szerint, ha valaki úgy sétál át a két őrző között, hogy nincs szerelem a szívében, a kerubok megszólalnak, míg mások szerint az épület egyik tornyán elhelyezett rézkakas kezd kukorékolni. Eddig azonban sem egyikre, sem másikra nem akadt példa…
Kép forrása: heviz.hu
Akárhogy is legyen, van, ami nem csak legenda: Hévízen barangolva számos valódi csodára bukkanhatunk, melyeket nézegetve a tündérmesék és a fantázia világában is büntetlenül elmerülhetünk, s talán velünk is megtörténhetnek a csodák!